Egy tan�r, minden di�kj�nak azt a feladatot adta fel a k�vetkez� h�tre, hogy vegyenek egy karton dobozt �s az elk�vetkez� h�ten minden egyes szem�ly�rt aki bossz�s�got okoz nekik, akiket nem sz�vlelnek �s akiknek nem tudnak megbocs�tani, tegyenek be a l�dik�ba egy barackot, melyre tegyenek egy c�mk�t is az illet� szem�ly nev�vel.
Egy h�ten kereszt�l ezt a l�dik�t a hallgat�knak magukkal kellett cipelni�k �lland�an, otthonukba, az aut�jukba, az �r�kra, m�g �jszaka is �gyuk mell� kellett helyezni�k azt.

A hallgat�knak sz�rakoztat�nak t�nt az elej�n a feladat �s mindannyian buzg�n �rt�k a neveket, melyek gyermekkorukt�l kezdve esz�kbe �tl�ttek. Ezut�n, lassan-lassan, amint m�ltak a napok, a hallgat�k �jabb neveket �rtak a list�ra, olyan emberek neveit akikkel naponta tal�lkoztak �s �gy t�nt, megbocs�thatatlanul viselkedtek vel�k szemben... Felt�nt nekik id�k�zben, hogy a l�dik� egyre s�lyosabb� v�lik. A h�t elej�n beletett barackok kezdtek ragacsos massz�v� rothadni, elviselhetetlen b�zt �rasztva �s a rothad�s gyorsan �tterjedt a t�bbi barackra is.

Neh�z probl�m�t okozott az is, hogy k�telesek voltak �lland�an magukkal hordani ezt, vigy�zzanak arra, nehogy az �zletekben, az aut�buszban, az �tteremben, tal�lkoz�n, eb�dl�ben, f�rd�ben felejts�k azt, f�k�pp mert minden egyes hallgat� neve �s lakc�me valamint a k�s�rlet t�m�ja r� volt �rva a l�dik�ra. R�ad�sul, a karton doboz is kellett sz�tbomlani, siralmas �llapotba ker�lve: nehezen cipelve s�lyos terh�t.

Mindannyian gyorsan �s vil�gosan meg�rtett�k a leck�t, amit a tan�r megpr�b�lt elmagyar�zni nekik a h�t v�g�n, vagyis, annak a l�dik�nak a s�lya, amit egy h�ten kereszt�l magukkal cipeltek, csup�n a magunkkal cipelt spiritu�lis neh�zs�g s�ly�t k�pviseli, akkor amikor gy�l�letet, irigys�get, m�s szem�lyek ir�nti megvet�st cipel�nk magunkban. Gyakran azt hissz�k, hogy kegyelmet gyakorolunk m�soknak megbocs�tva. A val�s�gban azonban, ez a legnagyobb sz�vess�g, amit �nmagunknak tehet�nk!

A te l�dik�dban h�ny barack van... �s mit sz�nd�kozol vel�k tenni?!

Egy vagyonos ember �s a fia minden k�l�nleges m�v�szi alkot�st �ssze akartak gy�jteni. Minden megtal�lhat� volt a gy�jtem�ny�kben Picass�t�l-Raphaelig. Gyakran le�ltek egy�tt �s csod�lt�k a nagyszer� munk�kat.
Mikor a vietnami konfliktus kit�rt, a fi� elment a h�bor�ba. B�tran �let�t adta, mikor megmentett egy m�sik katon�t. Amikor az apa megtudta, m�lyen gy�szolta egyetlen fi�t. H�napokkal k�s�bb, �pp Kar�csony el�tt kopogtattak az ajt�n. Egy fiatalember �llt az ajt�ban, hatalmas csomaggal a kezeiben.
�gy sz�lt: „Uram �n nem ismer engem. �n vagyok az a katona, aki a fi�nak k�sz�nheti az �let�t. Aznap sok embert mentett meg. �ppen engem vitt biztons�gba, mikor egy goly� sz�ven tal�lta, �s � azonnal meghalt. Gyakran besz�lt nekem �nr�l �s a m�v�szet ir�nti szeretet�r�l. - A fiatalember felemelte a csomagj�t. - Tudom, hogy ez nem nagy valami. Nem vagyok nagy m�v�sz, de azt hiszem, a fia szeretn�, ha ezt megtartan�.”
Az apa kinyitotta a csomagot. A fi�r�l k�sz�lt portr� volt, amit a fiatalember festett. Csod�lta, hogy a katona mennyire meg tudta ragadni a fia szem�lyis�g�t. Az apa szemei megteltek k�nnyel. Megk�sz�nte neki a k�pet, �s felaj�nlotta, hogy kifizeti.
„Oh, nem uram, soha nem tudom visszafizetni, amit a fia �rtem tett. Ez aj�nd�k.”
Az apa j�l l�that� helyre akasztotta a port�t, �gy ha l�togat�k j�ttek, a fi�r�l k�sz�lt k�p volt az els�, amit megmutatott nekik a kollekci�b�l.
N�h�ny h�nappal k�s�bb az ember meghalt.
Sor ker�lt a k�pek el�rverez�s�re. Sok befoly�sos ember �sszegy�lt, �s izgatottan v�rt�k, hogy megvehess�k az �rt�kes k�peket a saj�t gy�jtem�ny�kbe. A fi�r�l k�sz�lt k�p az emelv�nyen volt. Az �rver�svezet� kopogtatott a kalap�ccsal. „Az �rver�st ezzel a k�ppel kezdj�k.”
„Ki akarja megvenni ezt a k�pet?- ki�ltott valaki h�tulr�l. -L�tni akarjuk a h�res k�peket. Hagyja ezt!” Az �rver�svezet� azonban hajthatatlan maradt.
„Mennyi a kiki�lt�si �ra ennek a k�pnek? Ki kezdi el az aj�nl�st? 100$-�rt, 200$-�rt?”
Egy m�sik hang m�rgesen ki�ltotta. „Nem az�rt j�tt�nk, hogy ezt a k�pet n�zz�k! Mi Van Goghot, Rembrandtot akarunk! Gyer�nk m�r az igazi k�pekkel!”
De az �rver�svezet� tov�bb folytatta. „A fi�, a fi�. Kinek kell a fi�?”
V�g�l egy ember sz�lalt meg a terem h�tulj�b�l. � volt hossz� ideig az embernek �s fi�nak kert�sze. „Elviszem 10$-�rt.”
Szeg�ny ember l�v�n, az volt minden, amit fel tudott aj�nlani.
„Ki aj�nl �rte 20$-t?”
„Adja neki oda 10$-�rt! N�zz�k a mestereket!”
„10$ az aj�nlat. Ki ad �rte 20$-t?”
A t�meg kezdett m�rges lenni. Nem akart�k ezt a k�pet. Sokkal �rt�kesebb festm�nyeket szerettek volna a gy�jtem�ny�kbe.
Az �rver�svezet� csapott a kalap�ccsal. „El�sz�r, m�sodszor, eladva 10$-�rt.”
Egy ember a m�sodik sorb�l k�zbeki�ltott. „Gyer�nk m�r a t�bbi k�ppel!”
Az �rver�svezet� letette a kalap�csot. „Az aukci�nak v�ge.”
„Mi lesz a festm�nyekkel?”
„Sajn�lom. Mikor felh�vtak, hogy levezessem ezt az aukci�t, el�rultak nekem egy titkot, mely a v�gakaratban felt�tel volt. Eg�szen eddig nem mondhattam el. Csak a fi� portr�ja volt elad�. Aki azt megveszi, az �r�k�lheti az eg�sz vagyont, bele�rtve a festm�nyeket is. Az, aki elviszi a fi�t, megkap mindent.”

Isten nek�nk adta az � Fi�t 2000 �vvel ezel�tt, hogy meghaljon a kereszten. Hasonl�an az �rver�shez, az �zenet ma is ugyanaz. A Fi�, a Fi�, ki viszi el a Fi�t? Hiszen aki� a Fi�, az megkap mindent vele egy�tt.

Ez a te d�nt�sed: figyelsz a halk szel�d hangra vagy megv�rod m�g megdobnak k�vel?

-Egy napon azt k�rte az oszt�lyt�l a tan�rn�, hogy minden oszt�lyt�rsuk
nev�t �rj�k f�l egy lapra �gy, hogy a nevek mellett maradjon egy kis �res
hely. Gondolj�k meg, mi a legjobb, amit mondani tudnak a t�rsaikr�l, �s azt
�rj�k a nevek mell�. Egy teljes �r�ba telt, mire mindenki elk�sz�lt �s
miel�tt elhagyt�k az oszt�lytermet, a lapot �tadt�k a tan�rn�nek.
H�tv�g�n a tan�rn� minden di�k nev�t f�l�rta egy pap�rlapra �s mell� a
kedves megjegyz�seket, amelyeket a tanul�t�rsak �rtak r�la.
H�tf�n minden tanul� megkapta a list�j�t. M�r kis id� m�lva mindegyik
nevetett. "T�nyleg?" - hallatszott a suttog�s... "Nem is tudtam, hogy �n
valakinek is jelentek valamit!" - �s "Nem tudtam, hogy a t�bbiek ennyire
kedvelnek" - sz�ltak a megjegyz�sek.
Ezut�n senki nem emlegette t�bb� a list�t. A tan�rn� nem tudta, hogy a
di�kok egym�s k�zt, vagy esetleg a sz�leikkel besz�ltek-e r�la, de nem is
t�r�d�tt vele. A feladat el�rte a c�lj�t. A tanul�k el�gedettek voltak
magukkal �s a t�rsaikkal.
N�h�ny �vvel k�s�bb az egyik fi� elesett Irakban, �s a tan�rn� elment a
tan�tv�nya temet�s�re. A templomot megt�lt�tte a sok bar�t. Egyik a m�sik
ut�n - akik szerett�k vagy ismert�k a fiatalembert - odamentek a
kopors�hoz, �s ler�tt�k utols� kegyelet�ket. A tan�rn� a sor v�g�n l�pett
oda �s im�dkozott a kopors� mellett. Ahogyan ott �llt, az egyik kopors�viv�
katona megsz�l�totta: "�n a matematika tan�rn�je volt Mark-nak?" � igent
b�lintott. Erre a fi� azt mondta: "Mark nagyon gyakran besz�lt mag�r�l."
A temet�s ut�n �sszegy�ltek Mark r�gi oszt�lyt�rsai. Mark sz�lei is ott
voltak �s szemmel l�that�an alig v�rt�k, hogy besz�lhessenek a tan�rn�vel.
"Valamit szeretn�nk mutatni" - mondta az apa �s el�h�zott egy p�nzt�rc�t a
zseb�b�l. "Ezt tal�lt�k, amikor a fiunk elesett. �gy gondoltuk, �n meg
fogja ismerni." A p�nzt�rc�b�l el�h�zott egy er�sen gy�r�tt lapot, amelyet
nyilv�n �sszeragasztottak, sokszor �sszehajtogattak �s sz�thajtottak m�r. A
tan�rn� - an�lk�l, hogy odan�zett volna - tudta, hogy ez egyike volt
azoknak a lapoknak, amelyeken a kedves tulajdons�gok �lltak, amelyeket az
oszt�lyt�rsak �rtak Markr�l.
"Nagyon szeretn�nk �nnek megk�sz�nni, hogy ezt a feladatot adta az
oszt�lynak" - mondta Mark anyja. "Amint l�tja, Mark nagyon megbecs�lte."
A t�bbi r�gi tan�tv�ny is �sszegy�lt a tan�rn� k�r�l. Charlie elmosolyodott
�s azt mondta: "Nekem is megvan m�g a list�m. Az �r�asztalom fels�
fi�kj�ban �rz�m."
Chuck feles�ge pedig �gy sz�lt: "Chuck megk�rt, hogy a list�t ragasszam be
az esk�v�i albumba." "Az eny�m is megvan m�g" - mondta Marily. "A napl�mban
tartom". Ekkor Vicki, egy m�sik oszt�lyt�rsuk a zsebnapt�r�t vette el�, �s
megmutatta a haszn�latt�l megkopott �s foszladoz� list�t a t�bbieknek.
"Mindig magamn�l hordom" - mondta Vicki, �s hozz�tette: "Meg vagyok
gy�z�dve, hogy mindny�jan meg�rizt�k azt a list�t."
                                        *
Embert�rsainkkal val� egy�tt�l�s�nkben gyakran elfeledkez�nk arr�l, hogy
minden �let v�get �r egy napon �s senki sem tudja, mikor j�n el ez a nap.
Ez�rt kellene megmondanunk azoknak az embereknek, akiket szeret�nk �s
akik�rt agg�dunk, hogy fontosak a sz�munkra. Addig kell ezt megmondani,
am�g nem k�s�

Egy �reg farkas �lt egy erd�ben. Mag�nyos volt eg�sz �let�ben… Egyetlen t�rsa volt csup�n: a s�padt Hold.
Farkas ap�t szerette az erd� minden lak�ja. Szerett�k �t az erdei szellemek is. A sz�l sz�vesen borzolta kopott bund�j�t, amit a langyos es� mosott olykor tiszt�ra, hogy azt�n a nap j�t�kony, meleg sugarai sz�r�ts�k meg azt. Farkas ap� m�gis mag�nyosan �lt. Minden �jjel ki�lt az erd� sz�l�re, ahol azok k�l�n�s f�k n�ttek, amelyeknek mintha apr� csillagok izzottak volna az �gain. A hegyek f�l�tt s�padtan ragyogott a Hold. Farkas ap� csak �lt az erd� sz�l�n, hallgatta az erdei rovarok zen�j�t, �s gondolataiba mer�lve n�zte a Holdat. Azon t�n�d�tt, mi az oka annak, hogy � annyira mag�nyos. Mi�rt nincs egyetlen t�rsa �vek �ta? Benne van a hiba? A hossz� �vek megkem�ny�tett�k az �reg farkas sz�v�t, ilyenkor m�gis k�nnybe l�badtak szemei. �s oly b�natosan n�zett a s�padt Holdra, hogy az is majd els�rta mag�t. Tal�n a Holdt�l v�rta a v�laszt. De a Hold csak ringott a csillagok alatt, �r�k n�mas�gba burkol�zva.
�gy ment ez m�r hossz� esztend�k �ta. M�gnem az egyik t�li �jjelen, amikor a Hold csak keskeny sarl�k�nt pislogott az �gbolton, farkas ap�nak k�l�n�s �rz�se t�madt. Mintha figyeln� valaki. �s a t�volban, a hegyek l�b�n�l burj�nz� bokrok m�g�tt megpillantott k�t apr� csillagot. Nem, nem is csillagok voltak azok, hanem egy ragyog� szemp�r. �t n�zte… Az �reg farkas nem mozdult. Valami szokatlant �rzett a sz�v�ben. Valami ismeretlent. Alig hallhat�an dobbant egyet a sz�ve… Hossz� percekig figyelt�k egym�st, azt�n a k�t ragyog� szem, mint f�radt szentj�nosbogarak, lassan kialudtak… A Hold is elt�nt az �gr�l, �s lassan kivil�gosodott…
Farkas ap� lassan hazaballagott. Aznap eg�sz v�gig a k�l�n�s szemp�r j�rt a fej�ben. �s szokatlan m�don valami melegs�g is �tj�rta a sz�v�t…
A k�vetkez� �jjelen ugyan�gy megjelent a vil�g�t� szemp�r. Most, mintha kicsit k�zelebb is lett volna, �s egy s�t�t �rny rajzol�dott ki m�g�tte. �r�kon �t n�zt�k egym�st, �s v�g�l ugyan�gy elj�tt a reggel.
Az �reg farkas �gy �rezte, sz�nesebb lett az erd�, langyosabban f�j a sz�l �s valahogy a madarak is vid�mabban �nekeltek. Alig v�rta, hogy lesz�lljon az �j. Nem kellett csal�dnia. S�t, most m�r m�g k�zelebb, alig k�haj�t�sra t�le villant fel a k�t csillog� szem. Most m�r l�tta, ki a k�l�n�s l�togat�. Egy gy�ny�r�, hatalmas, feh�r farkas sziluettje rajzol�dott ki. �s az �reg farkas sz�ve egyre er�sebben dobogott, egyre melegebbnek �rezte azt. Tett n�h�ny t�tova l�p�st a m�sik farkas fel�, de azt�n megtorpant. �gy �rte �ket a reggel.
Hossz� heteken kereszt�l �gy ment ez. Ahogyan a Hold lassan k�v�r korongg� h�zott, �gy ker�ltek egyre k�zelebb �k is egym�shoz. �s az egyik �jjelen, amikor m�r szinte �ssze�rt az orruk, a gy�ny�r� feh�r farkas megmozdult, �s fej�t farkas ap� v�ll�ra hajtotta… Nem t�rt�nt semmi t�bb. Csak �ltek az erd� sz�l�n, �s �rezt�k, hogy valami l�thatatlan er� �leli �ket �t, �sszekapcsol�dnak �s eggy� v�lnak hossz� perceken �t. Farkas ap�nak eg�sz test�ben sz�t�radt az a k�l�n�s melegs�g, amit eddig csak a sz�v�ben �rzett. �rezte a m�sik farkas bund�j�nak illat�t, �s szinte egy�tt l�legeztek. A Hold pedig tal�n olyan f�nyesen ragyogott, mint m�g soha azel�tt. Amikor pedig az �j f�tyl�t kezdt�k sz�tszabdalni a hajnal els� sugarai, a feh�r farkas megfordult, �s a hegyek fel� szaladt… Farkas ap� sok�ig n�zett m�g ut�na.
Hazament, �s lefek�dt a barlangja el�tt a h�ba. N�zte a felh�ket, �s gondolkodott. Nem �rtette, mi ez a k�l�n�s �rz�s, ami eg�sz test�t �tj�rja. Nem �rtette, mert eddig m�g sosem �rezte.
Aznap �jjel a f�lelem lop�zott sz�v�be… Mi lesz akkor, ha egyszer hi�ba v�rja az erd� sz�l�n a feh�r farkast? Mi lesz, ha nem j�n el t�bb�? Mi van, ha ez eg�sz csak hazugs�g?
Ezt nem engedheti meg mag�nak. Ekkora f�jdalmat nem tudna elviselni. Maradjon csak neki a s�padt Hold. Abban sosem fog csal�dni. Az az � igazi bar�tja. Megkem�ny�tette a sz�v�t, �s olyan m�lyre z�rta benne a melegs�get, amilyen m�lyre csak k�pes volt.
Heteken kereszt�l nem ment az erd� sz�l�re. A barlangja el�tt �lt a tiszt�son, onnan n�zte a Holdat.
A feh�r farkas pedig minden �jjel v�rta �t a szokott helyen. A Hold lassan �jb�l elv�konyodott… �s az egyik h�v�s �jjelen a feh�r farkas nem t�rt t�bb� vissza. A Holdnak k�l�n�s, sz�rk�s sz�ne lett, mintha a mag�ba z�rt f�jdalm�t pr�b�ln� eltitkolni sikertelen�l.
Farkas ap� visszat�rt az erd� sz�l�re. Egyed�l volt. �rezte, hogy hi�ba keresi a csillog� szemp�rt. Tudta, az nem j�n vissza t�bb�. Nyugodtnak kellett volna lennie, de a melegs�g a sz�v�ben egyre nehezebb� v�lt. Szinte m�r f�jt… Mi t�rt�nik velem? - k�rdezte, �s �sszerogyott a f�jdalomt�l. K�ts�gbeesetten n�zett fel a sz�rk�l� Holdra. �s akkor a Hold bels�, �ves r�sz�n n�h�ny apr� gy�ngyszem g�rd�lt v�gig, �s miut�n egyetlen hatalmas gy�nggy� dagadtak, egy k�nnycsepp hullott al� az �gb�l. A Hold k�nnye.
Zuhant, zuhant, f�nyesen, �s s�padtan csillog� s�vot hagyott maga ut�n az �gbolton. A k�nnycsepp a hegyek k�z� zuhant, de m�g innen is j�l l�tszott a f�nye… Lassank�nt egy halv�ny, de j�l l�that� h�d rajzol�dott ki farkas ap� el�tt. A h�d a hegyek k�z� vezetett.Remeg� l�bakkal l�pett a h�dra, a tork�t kegyetlen�l marta valami, a sz�ve dobog�sa majd sz�tvetette eg�sz test�t…
A Hold k�nnye mutatta az utat. A hegyekben m�r v�rtak r�.