A tejeskann�t cipel� fej�l�ny arra gondolt, hogy eladja tejet, az �r�b�l toj�sokat vesz, kikelti �ket, felneveli a csib�ket �s lesznek ty�kjai. Azt�n eladja a ty�kokat �s vesz egy tehenet, annak lesznek borjai, azokat is eladja, a p�nzen pedig h�zat vesz. �gy majd tal�l mag�nak f�rjet. �br�ndoz�s k�zben megbotlott �s elesett. A kors� elt�r�tt, az �sszes tej ki�ml�tt. �lmok, �g veletek! A k�vetkez� h�rom napon a l�ny megint csak elindult a piacra �s pontosan ugyanez t�rt�nt. Az �t�dik napon fogta mag�t, le�lt az �t ment�n �s megitta a tejet. - H�, de j�l esik, milyen finom! - gondolta a l�ny �s �let�ben el�sz�r nem abban kereste az �r�m�t, amit a j�v�ben el�rni rem�lt, hanem megtal�lta abban, amit a jelen adott meg neki. Ekkor r�j�tt valamire, amit mindanyiunknak tudni kellene: hogy az �let, a realit�sok m�v�szete.