Szilveszteri �s �j�vi hagyom�nyok, szok�sok

Szinte minden orsz�gnak megvannak a maga szilveszteri hagyom�nyai, �sid�k �ta fontos szerepet kap az ��v b�cs�ztat�sa �s az �j �v k�sz�nt�s�re. Ezekb�l gy�jt�tt�nk �ssze egy csokrot.

Szilveszteri szok�sok, hagyom�nyok, babon�k

A babon�k legsz�lesebb sk�l�ja is szilveszter �nnep�hez k�t�dik. Ekkor tesz�nk fogadalmakat (melyeket rendszerint nem tartunk be), s ekkor tehet�nk legt�bbet k�vetkez� �vi sikereink�rt. Csup�n n�h�ny �vsz�zada lett Janu�r els� napja az �j�v kezdete, a r�gi id�kben tavasszal vagy �sszel kezd�d�tt az �j esztend�.

Szilveszteri szok�sok Eur�p�ban

Szent Szilveszter p�pa (IV. sz�zad) �nnepe, gyakorlatilag az �j�v vig�li�ja (el�est�je). A szilveszteri szok�sok k�z�s c�lja, a k�vetkez� esztend�re eg�szs�get, b�s�get, szerencs�t, boldogs�got var�zsolni. K�l�n�sen fontos szerepet kapnak az e naphoz k�t�d� zajkelt� szok�sok melyek c�lja az �rt�, ront� er�k t�vol tart�sa a h�zt�l. Eszk�zei igen v�ltozatosak, karik�s ostor, duda, cseng�, kolomp. Ismert szok�s volt vid�ken a ny�jford�t�s is, a c�l az volt, hogy az �llatok fel�bredjenek �s a m�sik oldalukra fek�djenek, �gy gondolt�k szaporas�gukat biztos�tani. Erd�lyben szok�s az ��v kiharangoz�sa, �s az �j esztend� �nekkel k�sz�nt�se. Ezeknek a zajos mulatoz�soknak a v�rosi megfelel�i a szilveszteri trombit�l�s �s sajnos a pet�rdadob�l�s is

Szilveszter �jszak�ja Ath�nban �s Moszkv�ban �s Erd�lyben

Erd�lyben volt szok�sban minden nagyobb �nnepen, �gy h�sv�tkor �s p�nkosdkor is a t�zesker�k-enged�s. Szalm�val betekert kereket meggy�jtottak �s a domboldalr�l legur�tott�k. K�l�n�sen az erd�lyi sz�szok k�r�ben n�pszer� szok�s, �gy tartj�k a ker�k �sszek�ti az �esztend�t az �jjal.

Falvainkban �ltal�ban az ��v b�cs�ztat�st �s az �j esztend� k�sz�nt�s�t harangz�g�s k�s�rte. Volt ahol a falu lak�i egy�tt �nnepeltek, a templomhoz vonultak, egy leg�ny felment a templomtoronyba, onnan k�sz�nt�tte az �j esztend�t,a h�vek pedig h�laad� �nekeket mondtak.

A bukovinai sz�kelyek szilveszterkor hagym�b�l j�soltak a k�vetkez� �vi id�j�r�sra. A gazda f�lbev�gott egy fej v�r�shagym�t, 12 r�teget leh�ntott r�la, ezek jelk�pezt�k egyenk�nt a h�napokat. Mindegyikbe sz�rt egy kev�s s�t, �s amelyikben reggelre elolvadt, az a h�nap csapad�kosnak �g�rkezett, ha azonban a s� megmaradt a hagymalev�lben, akkor sz�razs�gra lehetett sz�m�tni. Term�szetesen szilveszterkor is j�rtak a leg�nyek h�zakhoz k�sz�nt�t mondani, vagy �ppen valamely tr�f�s jelenettel a h�ziakat j�kedvre der�teni.

�j�vi szok�sok

Az �j�vi szok�sok az id�k folyam�n nem v�ltoztak; m�g mindig �gy tartj�k az �v els� napja d�nt� szerepet j�tszik abban, milyen szerencs�nk lesz az �j �vben. Sokan k�sz�tenek szerencse pog�cs�t, vagy tort�t, melybe egy �rm�t s�tnek. Aki megtal�lja az �rm�t, annak nagy szerencs�je lesz. Az ��vt�l mindig hangosan, zajosan b�cs�ztak el, hogy elijessz�k az �rt� szellemeket. Fontos, hogy az �v utols� napj�n csupa j� dologgal vegy�k k�r�l magunkat; mosni, takar�tani tilos, mert ez nem hoz szerencs�t.

Az �j�vi j�sl�s

A j�sl�s is fontos szerepet kap az �j �v kezdet�n. �gy v�lt�k, az �v utols� napj�nak �lmai el�revet�tik a j�v�t, ez�rt a nagy mulatoz�s mellett �rdemes hagyni egy kev�s id�t az alv�sra is. R�gen fokhagyma kalend�riumot is k�sz�tettek az id�j�r�s megismer�s�hez. 12 fokhagym�ba s�t tettek, mindegyik hagyma egy-egy h�nap megfelel�je volt. Ha a hagyma reggelre �tnedvesedett, arra a h�napra sok es�t/havat v�rtak.
 

A l�nyok gomb�cot f�ztek, mindegyikbe egy-egy f�rfin�v ker�lt. Amelyik gomb�c el�sz�r felj�tt a v�z felsz�n�re, az jelezte a leend� f�rj nev�t. Gyakran �lom, vagy viasz seg�ts�g�vel pr�b�lt�k megfejteni a j�v�t. A felmeleg�tett �lmot/viaszt hideg v�zbe �nt�tt�k, s a kapott forma seg�ts�g�vel fejtett�k meg a j�v� titkait.

Babon�k, hiedelmek az �j�v kapcs�n

Az �j �v els� napj�hoz sz�mos hiedelem, babona k�t�dik, mert ennek a napnak a lefoly�s�b�l k�vetkeztettek az eg�sz �vre. �gy p�d�ul semmit sem szabad ezen a napon kiadni a h�zb�l, mert akkor eg�sz �vben minden kimegy onnan. Igyekeztek tart�zkodni a veszeked�st�l, h�zi visz�lykod�st�l. N�i munkatilalmi nap is volt, nem szabadott mosni, varrni, fonni, de az �llatokat sem fogt�k be �j�vkor. Azt tartott�k, ha �j�v napja reggel�n az els� l�togat� f�rfi, az szerencs�t hoz, ha n�, az szerencs�tlens�get. Szok�s volt kora reggel friss v�zben mosakodni, hogy eg�szs�gesek maradjanak. Aki reggel a k�tr�l els�nek mert vizet, �gy mondt�k, elvitte az aranyvizet, eg�sz �vben szerencs�s lesz. Egyes vid�keken a mosd�v�zbe egy piros alm�t is tettek, ami szint�n az eg�szs�g jelk�pe.

Bizonyos t�pl�lkoz�si tilamak is kapcsol�dnak ehhez a naphoz. Baromfit nem lehetett enni, mert a ty�k elkaparja a szerencs�t, ellenben aj�nlatos volt a malach�s fogyaszt�sa, mert az kit�rja a szerencs�t. A szemes term�nyeket is aj�nlatos enni- babot, lencs�t -, mert akkor sok p�nz�k lesz a h�ziaknak. Sok vid�ken r�test s�t�ttek szint�n az anal�gia jegy�ben (hossz�ra ny�lik az �let, mint a r�test�szta. )

�j�vi �dv�zl�lapok a XX. sz�zad elej�r�l- Anglia

Sz�p hagyom�ny �j�v napj�n, hogy fi�gyerekek �s leg�nyek h�zr�l-h�zra j�rva verses j�k�v�ns�gokat mondanak a h�ziaknak, akik cser�be megvend�gelik �ket. Egyes falvakban az �j�vk�sz�nt�k a port�kon gabonamagvakat sz�rnak sz�t, hogy b� term�s legyen. Ezeket a magokat azt�n a ty�koknak adt�k a h�ziak, hogy sokat tojjanak. A hajnali id�j�r�sb�l az eg�sz �vre j�soltak, ha sz�p id� volt, mez�gazdas�gi szempontb�l j� lesz az esztend�, ha csillagos az �g, r�vid lesz a t�l.

Mit egy�nk szilveszterkor?

Az �v utols� napj�n fontos szerepet kapnak az �telek. Leggyakrabban malacs�lt ker�l az asztalra, hiszen a n�gylevel� l�her�t tart� malac az egyik legfontosabb szerencseszimb�lum. Tilos azonban a csirke, pulyka fogyaszt�sa, hiszen ezek az �llatok "elkaparj�k" a szerencs�t. �gy tartj�k aki az �j�v els� napj�n apr� szemes �telt fogyaszt (lencse, bab), sok p�nzt v�rhat az �j �vben.

Az �j�vi fogadalom

Az �v utols� napj�nak jellegzetess�ge, hogy szinte mindenki fogadalmat tesz. �rdemes olyan dolgot megfogadni, amit legal�bb az �j�v els� napj�n betartunk, �gy biztosan nem vesznek k�rba az �g�retek.

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.